Aktuális híreink - Kőrössy Szalon

Jártunkban-keltünkben évek óta figyeljük a várost, a házak homlokzatát, azoknak minden apró kis részletét, hiszen Budapest telis-tele van ismertebb és rejtett szépségekkel. Mostani sorozatunkban összegyűjtöttük a kedvenc ablakainkat – a színes középkoritól kezdve a burjánzó szecesszióson át a geometrikus modernekig.

Vásáry Tamás számára mindig fontos volt, hogy jó ügyek mellé álljon, a család nélkül élő gyermekek sorsa pedig teljesen szívügyévé vált. Így történt, hogy 2017 nyarán bejelentette a Kőrössy villában, hogy alapítványt hoz létre, egy meglévő (Közel Hozzánk) szakmai kezdeményezést felkarolva.

150 éve, 1869. június 18-án született Kőrössy Albert Kálmán építész, a magyar szecesszió jelentős képviselője. „…úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna. Aki megpillantja, akaratlanul is megáll és gyönyörködik üde szépségében” – olvasható a Kőrössy tervei alapján megépült Könyves Kálmán úti Tündérpalotáról. Munkásságát kutatva azonban nem csupán középületek bukkannak fel, bérházak, villák, sőt még egy virágüzlet portálja is őrzi a lechneri szecesszió lenyomatát.

Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.

Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja, aki nemcsak Lechner Ödön magyaros formanyelvének követője volt. Életművén keresztül bemutatható a Hauszmann Alajos épületeiről ismerős historizálás, a német Jugendstil hazánkban teret nyert szellemisége, a magyar fauna és flóra korai megjelenése századfordulós építészetünkben, sőt még Kós Károly és a Fiatalok művészetére jellemző homlokzatok és az art déco geometrikus formái és szimmetriája is.